Vágyak ...életek!!

Szeretet..............Élet.

"versek szerelemről......"

 

 

nO7D5vzW5yQzN69nvYU0fifb4iOmop6Oj0NAdqbOWdU-R4l71eA1B1io3OJVD1sR.gif

 

 

olvastam e szép verseket.van mi enyém...

 

 

Te vagy, kinek tekintete a szépről mesél,
Te vagy, kinek törékeny lelke folyton remél,
Te vagy, ki nekem eddig nem lehetett még senki.
Te vagy, kit lehetetlen elfeledni.

Te vagy, kinek minden mozdulatától szívem úgy ver,
Te vagy, kire szemem már nézni sem mer,
Te vagy, ki nélkül létezni nem tudok,
Te vagy, kit gondolataimból kiűzni nem bírok...

Te vagy, ki a gyönyörű szót szívembe véste,
Te vagy, ki beástad magad lelkembe oly mélyre.
Te vagy, ki nekem a világot, a létet jelenti.
Te vagy, ki megtanított engem a legszebbre: szeretni.

Te vagy, óh te, ki elhozta az örök nyarat.
Te vagy, ki zavartá teszed pillantásomat,
Te vagy, aki nélkül lelkem darabokra szakad,
s akit utálni nem lehet... Az is te vagy.

 

 

kbFLV8RvvEfR8Xz7f4Q407JakTtbi6TKb19UIJAka9Dm_1JYQfjMZMKYGpKtiHSU.gif

 

 

 

 

“Veled boldog vagyok,
Veled szelíd vagyok,
Veled erős vagyok,
Veled nyugodt vagyok,
Veled mindig mosolygok,
Veled én, énmagam vagyok,
Nincs többé olyan, hogy nélküled,
Tervem és jövőm van veled.”



“Jó érezni, hogy szeretlek.
Nagyon és egyre jobban.
Ott bujkálni két szemedben,
Rejtőzködni mosolyodban.
Érezni, hogy szemeid már
szemeimben élnek és néznek,
S érezni azt, ha szép, veled szép
És csak veled teljes az élet.”

 

 

 

Sötét éjszaka. Fény csak a Hold.
A nappal minden világosat magával rabolt.
Színtelen az árnyék, fáradtan nyögnek a fák.
Az éjjel a tájnak egy kis Holdfényt ád.

Halkan sétálok a kietlen tájon,
Csend honol a sötét, néma fákon.
Szél sem jár, éjszaka illata lüktet,
Nehézkes súlyt adnak, az ébredező szívnek.

Sétálok. Megreccsen alattam az ág.
Az apró nesz minden csendes szabályt áthág,
s én megrezzenek. Csillogó szemem csodálkozva nézi a tájat,
piros fény sújtja a görnyedező fákat.

változott a táj. Más már az illat.
A távolban már... Igen, bújik elő a Nap,
bogarak zümmögése, fák susogása...
Hajlanak át az ébredező mába.

Madarak énekelnek, vidáman játszanak,
S lépteid hallom. Suttogom: "Vártalak."
Kirajzolódik alakod keskeny árnyéka,
S arcodnak minden selymes vonala.

Beléptél a hajnalba, s jöttél felém.
Úgy éreztem, enyém vagy, enyém,
de ölelésed hideg volt akár az éjszaka.
Újra elémtárult a rideg táj fájdalmas harca...

Ahogy küzdött a selymes Nap a sötétség ellen,
ugyanúgy álltam én is most veled szemben.
Te hívtál, mégis ajkad nehézkesen mozgott,
értelmetlen szavakat ridegen ontott...

Majd elhallgattál, s én tehetetlenül néztem,
De mit akartál mondani... nem értem.
- Nem szeretlek már - mondtad, s hűs záport ontott a felhő.
El sem hittem: "Ezt mondta. Pont ő..."

Magamra hagytál. A padon hűs zápor áztatott.
Halkan suttogom még: "hát elhagyott..."
Nem látom már, mit játszik a táj.
Egy valamit érzek: pokolian fáj!

 

 

 

 

 

 remegő fák, s egy lány (ez én lehetek).

Már homályosodik a táj körülöttünk,
égészen hideg van... didergünk, közelebb lépünk.

Próbálunk beszélni erről-arról,
de én nem tudok szabadulni szemed alól...
Folyton nézel, csillogó tekinteteddel
gyönyörű a pillantásod, olyan, mint amikor a nap kel...

Fagyos, hideg estén fázok, csak erre gondolok...
Ismét megjelensz, és kijelented: Maradok!
Apró mosolyra húzódik a szád...
Rám nézel... fagyos leheletem elér hozzád...

Közelebb lépsz, egészen elzársz a többiektől...
Átölelsz... vastag a kabátod, megnyugszom a melegtől.
Nem szólalunk meg, a szemeink beszélnek,
hallom, ahogy gyorsabban dobog a szíved...

Te egy picit aréb lépsz, mozdítod a kabátot.
De én lépek veled... nem akarom megtörni a pillanatot!
Ekkor szorítasz meg jobban,
a feszültség tapintható, az én szívem is nagyot dobban...

Ajkaddal finoman az enyémhez érsz,
A többiek csak csodálkoznak: Összejöttek, nézd!
Eleinte még hallom őket...
De aztán ajkadba felejtkezek...

Csodás érzés, ha elengedsz, meghalok...
De amint újra megcsókolsz, új életre kapok!
Szeretnék újjászületni... újra, meg újra!
Ajkad elenged... szemembe nézel... megcsókolsz újra!

Olyan jó, hogy van valaki aki minden gondolatom tudja...
Rám néz, s máris ugyanazt gondolja!
Ott állunk egymásba fonódva,
te csak szorítasz, számat csókolva...

Elfelejtődik minden: a többiek, a hideg, a fagy...

 

nincs más csak ez a pillanat...és hogy mellettem vagy..

 

 

 

Buja csókkal jöttél, forró öleléssel, ujjaid hegyéből kiserkenő kéjjel. Izzó lávaként, parázsló testtel, festőként, ki vásznamon pír rózsákat fest el. Buja csókkal jöttél, forró öleléssel, ujjaid hegyéből kiserkenő kéjjel. Hegedű húrjaként megfeszül a testem, elnyílt rózsaként tárom ki önmagam!! 

 Hiány

Téged hív minden, mi szép, Te vagy számomra a menedék. A tűz, mi felszítja a mámort, A víz, mi képes eloltani a lángot. A létezés, mi nélküled lehetetlen, Azt kell most egyedül művelnem. Vagyok, mint fecske, kit kivetett a fészke, Egyedül rendületlen a fergeteges csodaszép kék égen. Hűvös esőcseppek a kitikkadt virágoknak, Olyan volt csókod íze ajkaimnak. Gyors, meglepő, éltető.

 

 

Jó lenne mindenkit szeretni, Aki engem viszont szeret, Aki őszintén nyújt kezet. Aki mosolygón rám tekint, Aki elmegy, de visszaint. Aki a jobbomon halad, Aki mindig velem marad. Jó lenne mindenkit szeretni, Akkor is, ha nagyon nehéz. Azt is ki jön, de rám se néz, Vagy ha rám néz, de mégse lát, Aki felró minden hibát, Aki vádol, ha nincs miért, Aki meghallgat, de meg nem ért Jó lenne mindenkit szeretni. Elfogadni más igazát, Nem aratni, csak mindig vetni. Szebb lenne tőle a világ!"

 

 

 

++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

 

 „Egy sikeres kapcsolat záloga az, 

hogy az egyik eltűri, hogy a másik jobban szeresse!!

 

 

 

Aki menni akar,engedjük el... Aki nem tudja mit akar,küldjük el.... Aki a kezét nyújtja,fogadjuk el... Aki képes szavakkal is ölelni,pedig nem tudja biztosan kap-e valaha viszonzást,mégis önzetlenül képes adni,annak tényleg hatalmas a szíve.... Aki nem akar szeretni,az gyáva... Aki meri vállalni a bukást,az bátor....És aki tud néha sírni,az mer szeretni is..

 

A szív a legfurcsább csavargó, Ne bánjatok durván vele! Mert ahonnan elűzték egyszer, Hívhatják vissza bár ezerszer, Nem látják többet sohasem.

 

 

 

Gyönyörködj kedvesed arcában - ki tudja, meddig láthatod. Örvendj az életednek - ki tudja, meddig tart még. A horizonton lebukó nap a leggyönyörűbb."

 

 

 

A hűség az emberi léleknek az a ritka képessége, amikor már az út elején tudja, mi lesz majd később és az út végén. Meglátsz egy szép, fiatal és kívánatos nőt, izzó szemmel, derékig érő, gesztenyeszín hajjal – és látod őt őszen, kopaszodva, fogatlanul, járókerettel, vaksin, szemüvegesen, betegen, sőt, haldokolva is – mégis szereted. Te is változol, ő is, a világ is változik körülötted – mégis szereted.

 

 

 

A hűség nem a másikhoz, hanem az önmagadhoz való hűséggel kezdődik..

 

 

 

 

 

KÉK SZEM... Azt mondják a kék szemű emberekről, hogy nagyon szórakoztatóak és boldogak. A csókjuk a legjobb és akkor is szeretnek ha nem akarod. Kiáll olyan emberért is, akit nem ismer hosszú ideje. Hiperaktívak és őrültek. Nem találsz náluk jobbat!
 
_______________----------------------------------------------------------
 
Nem is ismerlek. nem tudok rólad semmit. csak annyit, ami elég ahhoz, hogy szeresselek. vagy gyűlöljelek. hogy bízzak benned. vagy féljek tőled. néha ajándékokkal halmozol el. máskor mindent, amim van, elveszel. belém marsz, hogy aztán megsimogass. úgy érzem, szeretsz. máskor, hogy nem tudsz szeretni. sötét vagy és világos. mélybe viszel, és közben szárnyakat adsz. terhet raksz rám, és könnyűvé teszel. megfagyok, és elégek tőled. naponta elveszítelek, és naponta rád találok. olyan vagy nekem, mint a világ, ami nélkül nem lehet élni, és ami nélkül nem lehet meghalni.
 
+++++++++++++++!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
---------------------------------------------
__________________________
 
Látogass meg álmomban, és Boldogabb lesz az ébredés. Mert úgy éjjel elfeledem, Hogy nappal a vágy reménytelen
 
 
 
 
 
 
 

 

 Ha valakivel találkozol, gondolj arra, hogy a találkozás mögött ezer és ezeregy ok rejlik. Minden emberi kapcsolat szent egymásra találás. A másik emberben önmagad másik felét ismered fel, minden vonásában saját vonásaidat látod meg. Amit róla gondolsz, magadról gondolod. Amit vele teszel, magaddal teszed. Amit róla képzelsz, azt magadról képzeled. Mindaz, amit neki kívánsz, egy napon veled fog megtörténni.
 
 
 

 

 Néha nem a szó kell...hanem,egy ölelés...

Amiben sokkal többet adsz minden szónál,mert szavakban nem mindig találod el,amit hallani szeretne... De,az ölelésben,éppen azt fogja hallani,amire szüksége van... Rád...

..........................................

-------------------------------------------------------------------------------------

 

Mámor, ha billensz ide-tova ingó szalmaszálon, Nem is tudom hova szűkülő gondolat-tábor, Dúdolva versikém ezer-oktávos kotta-bálon, Nem is kávépöttyön, nem is gyöngyvirágon, Nem is egy reális teátrum műsor-vásznon, Vagy egy ködfolton, lomha érzésben, kis ákom-bákom, Néha billegek, billegsz oda-vissza szalmaszálon... Így szól egy lehet - lehetsz tekintet-zápor Mosolyba omlott pergamen, szitálva, égett cukormázon Ha lázasan rám köszönt tavasz-hajnal vázon, Álom mosta tájon kóborol egy álom, Veled perdülő végtelen pirkadat-mámor Vagy csak gondolat billeg ide-oda, égő szalmaszálon... Nem is fogható, el-el halkuló közel-távol, Ha nagyon várom: összevissza zavargón, Egy nemszeretem és mégis, lenyomat-mámor, Elszáll, mint ködfátyol-sátor, magába-zuhanón, Egy keserédes nyáron, csak álom... csak álom, Hogy csók pírja bíborba színez e tájon, Ha várom, mindig elbilleg, szalmaszál-lángon...



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 17
Tegnapi: 4
Heti: 225
Havi: 588
Össz.: 177 957

Látogatottság növelés
Oldal: versek szerelemről.
Vágyak ...életek!! - © 2008 - 2024 - vagy.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »