Versek csak úgy!!
Álmodás Ha a fények kialszanak, Betakar a nehéz éjjel. Ólomfátyla alatt Az álmaimat élem. S hogy mik azok? Azt csak Ő tudja, Az Éjsötét Csend, Ki álmát nappal alussza.
A testem hangszer A testem hangszer, élet a húrja. Kottán hangjegyek - a lélek útja. A szívem ütemre dobol, remeg. A zene felsír, mert játszol velem. A tiszta érzés dallamos hangján lágyan simogat. A baritonján felemel hozzád, egekbe repít, szerelmet suttog, vágyakat hevít. Egyetlen könnycsepp csillan a fényben, szerelem izzik szemem kékjében, érzem már a sorsom, a végzetem, kottádon én lettem a szünet jel
Újjászületés Tavasz Még hidegen fénylik a füstszínű reggel, még hószagú harmaton siklik a Nap. De érzem szívemben a rügy fakadását, amint lelkem tüzével megsimogat. Még hallom a tegnapot mélybe halódni, még utolsót zendül télfejedelem. De illatruháját már föl készül venni, hogy átvegye jussát egy új szerelem. Még hallom a kertben az éj susogását, még csábít a tegnap, a múlt hívogat. De álomból sarjad a hószagú reggel, tavasz tündére hűs csókot ad. Még ábrándos szívem benne az éjben, még csillagok alatt alszik a lét. De szárnyait bontja lelkem e kéjben, keresi, vágyja már szép örömét. Még képzetem ring a téli magányban, még várat magára sok gyönyörű szép. De ezernyi hanggal dőzsöl az élet, szívemben már izzik az