Vágyak ...életek!!

Szeretet..............

........életünk könyve........

Belelapozok életem könyvébe,

Itt-ott megsárgultak már a lapok,
A hátrahagyott éveim között lapozgatok,
Néhol leragadok, leporolom őket, aztán tovább haladok,
Néhány oldal egészen meggyűrődött,
Ahol életem jó sokáig elidőzött,
És én csak beletörődök,
Hogy vannak történések,
Melyeken változtatni már nem lehet,
Attól még az én életem tovább pereg,

De soha meg nem reked,
Az utamon tovább megyek,
Mert változtatni mindig lehet,
És most már végre merek,
Aztán tovább lapozok,
Némelyik lap csak úgy ragyog,
Szinte életre kelnek a sorok,
Mikor olvasom, újra boldog vagyok,

Akadnak benne könnyáztatta lapok,
De nem számít,
Azok csak azt jelzik,
Hogy egyre erősebb vagyok,
Hiszen a rossz, vagy nehéz napokat is túléltem,
S ezáltal a dolgokat is másképpen szemlélem,
Lett nekem sok-sok emlékem,
Melyek között bátran lapozgathatok,
Hisz életem könyvének írója saját magam vagyok,
Még előttem állnak az üres lapok,
Életem könyvére igen is büszke vagyok,

Nekiállok hát, és tovább írogatom,
Teleírom hát minden jóval, széppel,
Amit csak az ember magának kívánni mer,
Nálam a boldogság, szeretet, szerelem és egészség zöld utat nyer,
Gyere velem, vedd elő te is a saját könyvedet,
Nyeld csak le bátran a könnyeket,
Hidd el, hogy az életed innentől kezdve csak szebb lehet,
Tegyen mindenki olyan könyvet a polcára,
Amely mind nap mosolyt csal majd az arcára,
Nem baj, ha egy-egy lap kilóg a sorból,
S nem jut minden napra a sok mosolyból,
Hisz emberek vagyunk,
Hozunk döntéseket,
Az élet néha keserű is lehet,

De minden nap új csodát rejt,

Amit sokszor az ember előre nem sejt,
S ne feledd, lesznek mindig újabb lapok,
Melyeken az életed akaratodnak megfelelően tovább írhatod.

 

 

 

 Tollam

Múló állapotnak vagyok szenvedője
Tudnék változtatni, ha ott lennék időre
Elsuhan az élet, minden percem drága
Hasztalan másodperc sivár, üres, árva…

Elmúlik a könnyed, múlnak a mosolyok
E tűnő állapotban oly magányos vagyok
Napfény cirógatott, néha megérintem
De ha Rád gondolok, kinyílóban kertem…

Rohanó éveim hajtják őszbe fejem
Amit meg kell tennem, ígérem megteszem
Csak ne vérezne szívem, attól, hogy elmúlok
Pengetem gitárom, s lazulnak a húrok…

Csodám is halványul, tűnő ezer évben
Le fogják e írni, vajon mikor éltem?...
Bolondozós gyerek, hang vagyok a pusztán
Időm megtorpanna, ha mosolyodat látnám

Perc után rohanok, éltet néhány emlék
Szertefoszló báján vele újra élnék
Múlik ez a világ, jóval és bajával
Hangom veled marad, tollam, s Isten által

 

 

"..A legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással, amikor a testek még nem is látták egymást. Ezek a találkozások általában olyankor történnek, amikor valamilyen határhoz érünk. A lelkünknek meg kell halnia, hogy újjászülethessen. A találkozások megvárnak, de a legtöbbször éppen mi nem hagyjuk, hogy valóra váljanak. De ha végképp el vagyunk keseredve, ha már nincs mit veszítenünk, vagy ha éppen ellenkezőleg, imádjuk az életet, az ismeretlen testet ölt, és a világ kifordul a négy sarkából.." :) :)

 

 

Kis gondolataim...:

 

Mosoly Valami véget ért, és most valami új kezdődik el.

Halványul lassan a kép, és egyre erősebb a jel! Valami véget ért, és valami most kezdődik el! Neked a józan ész, nekem a szív felel!

Van ami kevés mégis megfizethetetlen
Ami meg sok sokszor utolérhetetlen
Van amiről mindig álmodunk
Amiről meg nem azért harcolunk.
Békénk magunkban utolérhetetlen,
Életünk ami kevés mégis megfizethetetlen.,,
Az élet döntések sorozata. Van, amikor sokat gondolkozunk, kattogunk. Pedig semmi mást nem kellene tenni, csak élni. Cselekedni. Szeretni. Választani. Élvezni. Jóvátenni. Boldognak lenni. Élni.
A pillanatokat nem tervezzük, ahogy a boldogságot sem - az csak úgy megtörténik, az Élet hozza, alakítja, te meg vagy megéled, vagy nem.
Mindenütt a földön vágynak valami jó után, Minden ember keresi hol a boldogság. Sok mindent elérhetsz mégis üres maradhat a szív, Ha nincs benne igazi érték,

 

 

 

 

 

 

Nem lesz egyszerű A társas magány érzelmileg ugyanolyan stressz, mint a valódi egyedüllét. Bár a ténylegesen egyedül élők azt szokták gondolni, hogy azért jobb azoknak, akiknek egy közös lakáshoz van kulcsuk, de ez sokszor nem így van.

Megkaphatod a mosolyt, a fényt, de az életemet nem adhatom neked. Nem veheted csak úgy el, úgysem leszel tőle boldogabb. Hagyd meg nekem. Hagyd nálam, ne sajátítsd ki, hiszen csak így lehetek boldog. Úgy, ha ragyoghatok, és ezt bizony más is élvezheti. Más is meríthet belőle erőt, hitet, mosolyt, hogy mindig tudják, van tovább. De senkié sem lehet az életem, hiszen az csak az enyém. Ha boldoggá tudom tenni, te is az leszel, ha összetöröd, bezárod, ketrecben tartod soha nem lesz egész, teljes, olyan, ami téged is arra ösztönöz, hogy jobb legyél. Nem adhatok többet annál, mint amit látsz - de talán ez épp elég. Tiéd lehet a mosoly, a részese lehetsz. Kaphatsz abból, ami boldoggá tesz, foghatod a kezem, amikor megtörténik, örülhetsz velem, ott lehetsz, amikor harcolok, hogy újra felálljak, de nem foghatsz vissza. Meg kell tanulnod bízni bennem, abban, hogy veled csak erősebb leszek, ragyogóbb, boldogabb, bátrabb - és talán te is. Talán te is az leszel.

A férfi élete és szerelme kettő, a nőnek élni és szeretni egy”

Az életben a legfontosabb dolog,hogy legyen egy ember, aki miatt mosolyogva ébredsz,ő pedig mosolyogva alszik el,mert vagy neki... :)

. A Külső alapján bárki kedvelhet, De a "Szíved" és a "Személyiséged" az ami miatt valaki együtt van veled... :)

 

A múlt emlék a jövő titok a jelen ajándék .. :)

 

Hiányzol. Az életemből, az ágyamból, a vonuló felhők futásából, az ébredő nap első sugaraiból. Hiányzol a tárgyakból, amelyeket megérintek, hiányzik a tükrömből az arcod. (...) Nehéz csönd nyomja szívemet.

 

Szirom Mint bús szirom a sírokon, lehúnyom szemem az Őszben, patyolat lelkemben sírdogáló felhők párája, mint hófehér galambok kis szárnya, beleremeg éjjelek ködfátyla, fehér csendek imája, emlékek bolydulnak, szívemben zokognak, mint bús szirom a sírokon ...

 

 

 Maradni szeretnék, hisz menni fáj,

Ölelni szótlanul, de manapság álmodni kár. Csak még egyszer búj hozzám, a búcsúkönny oly hasztalan, Ne hullajts értem egyet sem, csak fogadd el, már vége van Maradni szeretnék, de túl sok emlék fűz hozzád, Haladnom kell, a szívem úgyis újra eldobnád. Szerelmünk érintetlen a pokolnak, mennynek, Ígérem látni fogsz még egyszer de most engedj el, hadd menjek. Maradni szeretnék, el sem hiszed mennyire, Még nem is sejtem, miként futok olyan messzire. Hol már, nem éget emléked, ahol nem édes csókod, Nem hiszem, hogy bárhol lehetnék még ilyen boldog Maradni szeretnék, tán nem is baj, hogy nem lehet, Ugyan miért lennék itt, ha nem foghatom meg kezed. Szellemként jár majd egy hűvös árny a faladon, Ha másból nem, majd ebből tudni fogod mikor feladom…

 

 

 

 

 

Valami véget ért, és most valami új kezdődik el. Halványul lassan a kép, és egyre erősebb a jel! Valami véget ért, és valami most kezdődik el! Neked a józan ész, nekem a szív felel!

 

 

soha ne feled....az első szerelem örök!!!

" Ha szeretsz valakit,tiszta szívből,akkor sohasem felejted el.
Nem számít mi történt,mennyi idő telt el,szeretni fogod.
Úgy érzed túlléptél,
hogy többé már nincs rá szükséged a
szívedben mégis úgy őrzöd az emlékét,
mint életed tavasza.
S egyszer,ha
szembejön veled,... rád mosolyog és 
életedről kérdez,csak annyit tudnál
felelni: ...hiányos....
Mert este mikor lefekszel,párnádra hajtod fejed,elindul a kisfilm,
peregnek
az emlékek és a könnycseppek!! Mindig
is Szeretni fogod történjen Bármi......"

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 40
Tegnapi: 37
Heti: 270
Havi: 802
Össz.: 92 038

Látogatottság növelés
Oldal: az élet ..versekben!!
Vágyak ...életek!! - © 2008 - 2018 - vagy.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »