Vágyak ...életek!!

Elmúlik a könnyed, múlnak a mosolyok
E tűnő állapotban oly magányos vagyok
Napfény cirógatott, néha megérintem
De ha Rád gondolok, kinyílóban kertem…

Rohanó éveim hajtják őszbe fejem
Amit meg kell tennem, ígérem megteszem
Csak ne vérezne szívem, attól, hogy elmúlok
Pengetem gitárom, s lazulnak a húrok…

Csodám is halványul, tűnő ezer évben
Le fogják e írni, vajon mikor éltem?...
Bolondozós gyerek, hang vagyok a pusztán
Időm megtorpanna, ha mosolyodat látnám

Perc után rohanok, éltet néhány emlék
Szertefoszló báján vele újra élnék
Múlik ez a világ, jóval és bajával
Hangom veled marad, tollam, s Isten által

"..A legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással, amikor a testek még nem is látták egymást. Ezek a találkozások általában olyankor történnek, amikor valamilyen határhoz érünk. A lelkünknek meg kell halnia, hogy újjászülethessen. A találkozások megvárnak, de a legtöbbször éppen mi nem hagyjuk, hogy valóra váljanak. De ha végképp el vagyunk keseredve, ha már nincs mit veszítenünk, vagy ha éppen ellenkezőleg, imádjuk az életet, az ismeretlen testet ölt, és a világ kifordul a négy sarkából.." :) :)

Kis gondolataim...:

Mosoly Valami véget ért, és most valami új kezdődik el.

Van ami kevés mégis megfizethetetlen
Ami meg sok sokszor utolérhetetlen
Van amiről mindig álmodunk
Amiről meg nem azért harcolunk.
Békénk magunkban utolérhetetlen,
Életünk ami kevés mégis megfizethetetlen.,,
Az élet döntések sorozata. Van, amikor sokat gondolkozunk, kattogunk. Pedig semmi mást nem kellene tenni, csak élni. Cselekedni. Szeretni. Választani. Élvezni. Jóvátenni. Boldognak lenni. Élni.
A pillanatokat nem tervezzük, ahogy a boldogságot sem - az csak úgy megtörténik, az Élet hozza, alakítja, te meg vagy megéled, vagy nem.
Mindenütt a földön vágynak valami jó után, Minden ember keresi hol a boldogság. Sok mindent elérhetsz mégis üres maradhat a szív, Ha nincs benne igazi érték,

Nem lesz egyszerű A társas magány érzelmileg ugyanolyan stressz, mint a valódi egyedüllét. Bár a ténylegesen egyedül élők azt szokták gondolni, hogy azért jobb azoknak, akiknek egy közös lakáshoz van kulcsuk, de ez sokszor nem így van.

Megkaphatod a mosolyt, a fényt, de az életemet nem adhatom neked. Nem veheted csak úgy el, úgysem leszel tőle boldogabb. Hagyd meg nekem. Hagyd nálam, ne sajátítsd ki, hiszen csak így lehetek boldog. Úgy, ha ragyoghatok, és ezt bizony más is élvezheti. Más is meríthet belőle erőt, hitet, mosolyt, hogy mindig tudják, van tovább. De senkié sem lehet az életem, hiszen az csak az enyém. Ha boldoggá tudom tenni, te is az leszel, ha összetöröd, bezárod, ketrecben tartod soha nem lesz egész, teljes, olyan, ami téged is arra ösztönöz, hogy jobb legyél. Nem adhatok többet annál, mint amit látsz - de talán ez épp elég. Tiéd lehet a mosoly, a részese lehetsz. Kaphatsz abból, ami boldoggá tesz, foghatod a kezem, amikor megtörténik, örülhetsz velem, ott lehetsz, amikor harcolok, hogy újra felálljak, de nem foghatsz vissza. Meg kell tanulnod bízni bennem, abban, hogy veled csak erősebb leszek, ragyogóbb, boldogabb, bátrabb - és talán te is. Talán te is az leszel.

A férfi élete és szerelme kettő, a nőnek élni és szeretni egy”

Az életben a legfontosabb dolog,hogy legyen egy ember, aki miatt mosolyogva ébredsz,ő pedig mosolyogva alszik el,mert vagy neki... :)

. A Külső alapján bárki kedvelhet, De a "Szíved" és a "Személyiséged" az ami miatt valaki együtt van veled... :)

A múlt emlék a jövő titok a jelen ajándék .. :)

Hiányzol. Az életemből, az ágyamból, a vonuló felhők futásából, az ébredő nap első sugaraiból. Hiányzol a tárgyakból, amelyeket megérintek, hiányzik a tükrömből az arcod. (...) Nehéz csönd nyomja szívemet.

Szirom Mint bús szirom a sírokon, lehúnyom szemem az Őszben, patyolat lelkemben sírdogáló felhők párája, mint hófehér galambok kis szárnya, beleremeg éjjelek ködfátyla, fehér csendek imája, emlékek bolydulnak, szívemben zokognak, mint bús szirom a sírokon ...

 Maradni szeretnék, hisz menni fáj,