Vágyak ...életek!!

Szeretet..............

 

 

 

Gyűlölőm...............vagy nem...
kérdések hada....önmagam...
régi emlékek özöne.....fájnak.....
gondolatok cikázva..............fájnak......
merengésem tétova............hallgatnak.....
Gyűlölőm-e önmagam.........kérdések hada.........
Hallgatom a szívemet..............szeress.....
jelzi sietve......önmagam szeretve............
nem gyűlölve szeretve..........
önmagammal békélve.....elhallgattak kétségek.....

Önmagamat szeretve.........adhatok át szeretetet..

 

 

 

Eddig folyton elveszítettem azokat, akiket szerettem.

Kevesen voltak, mert nem mertem igazán szeretni. De az élet rákényszerít a maga eszközeivel, hogy nyissak!!!

 "Félénk gyermek voltál, aki sosem ízlelte meg a barátságot. A legapróbb érintésre is gyanakodtál,
magányos lélekként sírtál a kozmikus vadonban. Még most is magányos vagy."
 
 Ágyban fekszem,
puha melegben.
Gondolatok játszanak
zsibogó fejemben.
 
Kint az utcán 
A felhőtlen égből
hópihe száll.
 

 
Nem jó ez így!
Tenni kéne valamit,
ami életet lehelne
a szomorú csendbe.
 
De nem mozdulok.
Egyre csak rád gondolok.
Merre jársz?
Nélküled béna vagyok!
 
Mit tehetnék? Mit?
Egyedül nem érek semmit.
Csak veled élek.
Miért nem vagy itt?

Hallom ezt a csontig rágott "jobb az elvesztett szerelem, mint az el nem nyert" szöveget.
Ez sem igaz: nem jobb. Nekem ne mutassák meg a Paradicsomot csak azért, hogy aztán a szemem láttára fölperzseljék.

 

 gyongyinagy

 

 

Volt időszak mikor ez megfordult fejembe...olvass figyelmesen..

"Valamikor azt hallottam, ha egy könyvet a feje alá tesz az ember, reggelre kívülről tudja. 
Az életet kéne a párna alá tenni, így este elalvás előtt. Sóhajtani, ráhajtani a fejünket, és reggel úgy ébredni, hogy meg van oldva. Hogy minden világos: miért történt és hogyan tovább?

 

 

gyongyinagy

 

 Egy Angyallal nem lehet találkozni, mint hogy Istennel sem, elég ha tudod hogy van.......

 Kívánlak, s nem tagadom

 

 

Az igazi férfi... "Az igazi FÉRFI játszik... nem rohan ajtóstul a házba, lassan közelít és puhán vadászik..... Csak úgy mellesleg megérinti....mögé lép.... nyakába csókol.... A tenyere a Nő tenyerébe szikrát csihol.... Az igazi FÉRFI nem siet... tudja, hogy idő kell az igazi vágyhoz.... Megvárja szépen még megszűnik körülöttük a világ... és már csak Őt látják.... már csak azt akarják..... Nem elveszi... odaadják... Nem eltűrik... hanem befogadják... Az igazi ölelés visszafogott.... úgy kúszik végig a testen, mint a napfény.... Lassan és puhán... időt hagyva a vágynak, hogy növekedjék. Nem kell hozzá más csak egy FÉRFI... aki szeretni tud... s egy NŐ... aki hagyja, hogy szeressék."

 

 

 

 

 

 

Érezni akarom forró ajkad ajkamon. Fogni akarom azt, ami engem lázba hoz Mely minden vágyat csak felfokoz. Kívánlak s érezni akarlak testemben..

 

 

 

 

 

 

XS2t3wooDCN1OYuU9Wowj5RQaaGGxNaDpQ8XxTlD

 

 

 

 

 

 

Legyél..............

Legyél te sóhaj.....
S én a vigasz.......!
Vagy görcsbe rándult.....torz grimasz!
Hogy én lehessek majd a kéz,
Ki érintésével becéz......
Legyél te a mosoly,
én a könny...!
S ha jönne öngyilkos közöny,
Keres a szívem helyet!
Ne hagyd,hogy elveszítselek!
Legyél te gyertya...
Én a tűz...!
Kit olthatatlan vágya űz.....
Két végén égő...szörnyű....tánc...
kegyetlen.....gyönyörű románc.....

 

 Kérlek

Könnyet ejt az Est, hűvösebb a fény, teng-leng a Csend, valamit mesél.... Ábrándos felhők nyugovóra térnek, elcsitul az Árny, bújj hozzám,kérlek !

 

 

Sötét éjszaka. Fény csak a Hold.
A nappal minden világosat magával rabolt.
Színtelen az árnyék, fáradtan nyögnek a fák.
Az éjjel a tájnak egy kis Holdfényt ád.

Halkan sétálok a kietlen tájon,
Csend honol a sötét, néma fákon.
Szél sem jár, éjszaka illata lüktet,
Nehézkes súlyt adnak, az ébredező szívnek.

Sétálok. Megreccsen alattam az ág.
Az apró nesz minden csendes szabályt áthág,
s én megrezzenek. Csillogó szemem csodálkozva nézi a tájat,
piros fény sújtja a görnyedező fákat.

változott a táj. Más már az illat.
A távolban már... Igen, bújik elő a Nap,
bogarak zümmögése, fák susogása...
Hajlanak át az ébredező mába.

Madarak énekelnek, vidáman játszanak,
S lépteid hallom. Suttogom: "Vártalak."
Kirajzolódik alakod keskeny árnyéka,
S arcodnak minden selymes vonala.

Beléptél a hajnalba, s jöttél felém.
Úgy éreztem, enyém vagy, enyém,
de ölelésed hideg volt akár az éjszaka.
Újra elémtárult a rideg táj fájdalmas harca...

Ahogy küzdött a selymes Nap a sötétség ellen,
ugyanúgy álltam én is most veled szemben.
Te hívtál, mégis ajkad nehézkesen mozgott,
értelmetlen szavakat ridegen ontott...

Majd elhallgattál, s én tehetetlenül néztem,
De mit akartál mondani... nem értem.
- Nem szeretlek már - mondtad, s hűs záport ontott a felhő.
El sem hittem: "Ezt mondta. Pont ő..."

Magamra hagytál. A padon hűs zápor áztatott.
Halkan suttogom még: "hát elhagyott..."
Nem látom már, mit játszik a táj.
Egy valamit érzek: pokolian fáj!

 

 

 

 

 

 

  

...........Tűzes seb vagyok..... Tűzes seb vagyok,égek, kínoz a fény és kínoz a harmat, Téged akarlak eljöttem érted, Több kínra vágyom: Téged akarlak... Lángod lobogon.izzva ,fehéren, Fájnak a csókok és fájnak a vágyak., Te vagy a kínom a gyehhennám nékem. Nagyon kivánlak.Vágy szaggatott föl, csók vérezett meg.Seb vagyok,tűzes,, Új kínra éhes, Adj kínt nekem, a megéhezettnek...

 

 

""szeress kissé hevesebben egész évben,,

de nem akard higgyem..egy nap szerethetsz úgy.

 hogy mindent fel őröl.. egész évi szeretetünk..jóban rosszban egymásért"" Maradok az ki szeret,,minden percben,

 Maradok hű szerelmed.. de ne kérdd .szeressek látszatból.. elcsépelt szavakból!Akard legyek hű szerelmed ki mindigkövet életedben...

 

 

 

 Miattad

 

Nem fogom elkövetni ugyanazokat a hibákat, mint te. Nem engedem magamnak, Hogy olyan sok kínt okozzak a szívemnek. Én nem fogok úgy összetörni, mint te. Csúnyán elbuktál. A nehéz úton tanultam meg, Hogy soha ne hagyjam idáig elfajulni a dolgokat. Miattad Soha nem kóborlok túl messzire a járdától. Miattad Megtanultam a biztonságos oldalon játszani, Így nem bántanak meg. Miattad Nehezen tudok bízni, Nem csak magamban, hanem mindenki másban körülöttem. Miattad Félek. Elveszítem az utamat, És nem telik el sok idő, míg erre te is rámutatsz. Nem tudok sírni, Mert tudom, gyengeséget látok a szemedben. Kényszerítenek rá, hogy Mosolyt, nevetést tettessek Életem minden napján. A szívem képtelen összetörni, Ha nem is egészként indult. Miattad Soha nem kóborlok túl messzire a járdától. Miattad Megtanultam a biztonságos oldalon játszani, Így nem bántanak meg. Miattad Nehezen tudok bízni, Nem csak magamban, hanem mindenki másban körülöttem. Miattad Félek. Néztem, ahogy meghaltál, Hallottalak álmodban sírni minden éjszaka. Olyan fiatal voltam, Jobban kellet volna tudnod Ahelyett, hogy rám támaszkodj. Senki másra nem gondoltál, Csak a saját fájdalmadat láttad. És most én sírok álmomban az éjszaka közepén, Ugyanazért a kicseszett dologért. Miattad Soha nem kóborlok túl messzire a járdától. Miattad Megtanultam a biztonságos oldalon játszani, Így nem bántanak meg. Miattad Keményen próbálkoztam, csak, hogy mindent elfelejtsek. Miattad Nem tudom, hogy engedjek be akárki mást. Miattad Szégyellem az életemet, mert üres. Miattad Félek.

 

.........minden új nap reményt ad....

a remény -sokkal édesebb.boldogítobb..
mint maga az öröm...
mert ha elértünk valamit.,meghal a vágy
..meghal az öröm....
az emberben meghal a remény....

s az élet tele van illúziókkal....
mert a valóság mindig elérhetetlen
számunkra,...

 

 

 

 A szerelem..egyszerú a nő ,egyszerű a férfi számára ha már bevallják egymásnak..ha sebet ejt ..csak az gyógyíthatja meg aki ejtette.........
a szerelem olyan mint a mámor,szenvedély.de idővel csak fájdalom marad...s a fájdalom tovább tart..

egyszer szerettem volna ha levegö vagy nekem...
de rájöttem levegő nélkül nem létezem...
már nem akarlak meghódítani,álmodom rólad..
nem kivánlak már sosem.nem érintelek...
nem birtokollak..tévedés volt?megszerettelek..
meggyógyulok..magamból kiírlak..csak rám -
rám ne nézz...igy akartad..akkor akarjuk igy...


álmodozom..türelmetlen vagyok..lehetetlent  akarok
általad akarok lépni túl mindenen..nem hagylak el...
mindig veled maradok mig rá nem döbbenek ..álmaink
álmok maradnak mindd -örökre..feladom az álmodozást..
vissza sosem nézek..a szívem súlyos sebet kapott,de majd begyógyul
túl vagyok a nehezén..ebben biztos vagyok..
aztán egy nap felébredek..s már nem TE jársz eszembe
 
 
 
 Életed legnagyszerűbb napja az a nap, amikor eldöntöd: az életed a tiéd. Nincs önigazolás vagy mentegetőzés. Nem bízod magad senkire, nem támaszkodsz senkire, és nem okolsz senkit. Az életed: a tiéd. Ajándék, egy csodás utazás. Te vagy a felelős a sikereidért és a kudarcaidért egyaránt. Ezen a napon kezdődik el igazán az életed.
 Bárhová mehet, kalandozhat, kóborolhat, öregedhet, vénülhet, változhat, másokkal is próbálkozhat de visszatér. Az Igazi Szeretet nem térben és időben van. Ezért szabad.
 
 
2115221121192411
 
 
 
 Nem elég, hogy a megfelelő helyen legyünk a megfelelő időben. A megfelelő embernek kell lennünk, aki a megfelelő időben a megfelelő helyen van."
 

 

 

 

 




 

 

 

  

 

 

 

fogadjátok szeretettel kis tavaszváró versemet:))

 

 

 

"Tavasz hírnők..hó virág. Fák közt , szél fujdogál. csendben maradsz hallhatod..némely fán ,madár dalol 

 

Tavaszt várom.csendessen.reménykedem,itt terem:)

 

Reményekkel ,boldogon..várjátok a szép tavaszt...

 

Madárdalos reggelek..nézdd a fák ki rügyeztek!!

 

Messzeszálló dallamok, madárfüttyös hajnalok!

 

várunk rád hát jöjj hamar...tavaszt várunk

 

.. csendessen ..szivünk telve ..melenget!!

 

Elmerengve..hallgatom..rügy pattanó kis zajok...

 

 

 

várdd velem reménnyel,,s tavaszt teremt.. a lélek!!

 

Álmomban sötét felhők takarták az eget Éjszaka volt és Te öleltél engemet. Csókodra szomjas is lettem mindjárt A szívem is egyre hevesebben kalimpált. Nyújtanám kezem, hogy viszont öleljelek De nem tudlak, előttem köd termett. Furcsa ez a szédítő, elérhetetlen álom Felébredve a helyem nem találom. Minden éjszaka csak azért imádkozom Jöjjön hát el újra az az álom. Karod szorítását újra érezhessem Forró csókod kényeztessen. A szívem valójában annak örülne Ha nem csak álom: valóság lenne

 

 

 

 

 

 

 



Tegnap rólad álmodtam, pedig már régen nem szoktam.
De talán túl erős a híd, ami összekötött minket, most az ami elszakít.

Álmomban angyalt láttam, szállt, és én szárnyak nélkül követtem őt, bármerre járt.
Álmomban ember voltam, kérdeztem, válaszolt és én ittam csak minden szavát.

Álmomban angyalt láttam, szállt, és én szárnyak nélkül követtem őt, bármerre járt.
Álmomban ember voltam, kérdeztem, válaszolt és én ittam csak minden szavát.

Remélem újra látom még azt a hívó égi fényt, ami tegnap éjjel rám talált!
Álmomban angyalt láttam, szállt, és én szárnyak nélkül követtem őt, bármerre járt.

Tegnap rólad álmodtam,
Pedig már régen nem szoktam.

 

20116211

 

Reggel későn ébredtem fel, rögtön tudtam, hogy nincs minden rendben és egy üzenet az asztalomon megadta a választ! Holnap ébredj fel korábban kedves és készítsd el magad a kávét, este ne várj, nem jövök már, a kulcsod a zárban. Valahol mindig éreztem, hogy csak a türelmével játszom és hogy minden nap, minden pillanat addig jó amíg együtt tart! Mindig csak vártalak, folyton csak vártalak, nekem nem volt fontosabb nálad tudtad hogy vártalak, mindig csak vártalak, pedig minden nap sírtam utánad! Reggel későn ébredtem fel, még az illatod itt volt az ágyban, de Te már nagyon messze jártál a zajos világban! Ma már korábban kelek fel én is és csak állok az üres lakásban, várom hogy gyere haza, a kulcsod a zárban. Valahol mindig éreztem, hogy csak a türelmével játszom és hogy minden nap, minden pillanat, addig jó amíg együtt tart! Mindig csak vártalak, folyton csak vártalak, nekem nem volt fontosabb nálad, tudtad hogy vártalak, mindig csak vártalak, pedig minden nap sírtam utánad! Mindig csak vártalak...........

 

20041511

 

 

 

Gyere el hozzám éjszakára, Gyere, hisz lebukik a nap nemsokára, Sötétbe borul minden, Senki sem látja majd, hogy rajtunk ruha sincsen, Behúzzuk a függönyt, Csendben gyertyát gyújtunk, Pislákolva nyugtázza, Ahogy mi összebújunk, Egymás testéből szívet gyúrunk, Megfeszülünk, elájulunk, Szorítunk és kitárulunk, Szállunk, lebegünk, Közösen lesz melegünk, Együtt önt el a forróság, Sóhajunkban ott száll a boldogság, Kezed kapocs mi bőrömbe tép, De nem fáj, inkább bizsergetően szép, És fény gyúl, fény a sötétben, Pihenünk egymás ölében, Gyere el hozzám éjszakára, Gyere, hisz lebukik a nap nemsokára.

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 48
Tegnapi: 37
Heti: 278
Havi: 810
Össz.: 92 046

Látogatottság növelés
Oldal: verseimböl..
Vágyak ...életek!! - © 2008 - 2018 - vagy.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »